- Cáfolnám az újságokban megjelent híreket, miszerint magyarellenes lennék. Én csupán a román kultúráért harcolok. A két dolog nem föltétlenül esik egybe. Az írásomban nem sértettem senkit, amit leírtam, azt több éves kutatásaimra alapoztam - állítja a dokumentum szerzője.
- Miképpen Magyarország és az erdélyi magyar honfitársaink természetesnek tartják, hogy Csángóföldön támogassák az ottani római katolikusokat identitásuk megtartásában, nekünk az ország közepén élő románoknak is helyesnek tűnik, hogy ezt megtegyük a Székelyföldön élő, mára megfogyatkozott számú románokkal szemben - magyarázza Lacatusu Ioan.
Lacatusu úr szerint, a ma élő székelyek nagy többsége, valójában elmagyarosított román. Elméletét Mikóújfalu példájával támasztja alá, ahol tudomása szerint 1900-ban ezer román élt, ma már csupán egynéhány, de annál több, egykoron román lelket takaró sírhant létezik.
- Minden tiszteletem az ott élő magyarok iránt, de tudniuk kell, hogy őseik románok voltak. Ez nem kitaláció, a levéltári anyagok bizonyítják. Tragikus sorsa volt ennek a román közösségnek is. Mi a románok alatt magyarként, a magyar világban pedig románként voltunk kezelve. Számunkra szörnyű volt 1940 drámája. Erőszakkal kellett más vallásra térnünk. Kollektív öntudatunk súlyos problémája ez, amit azonban nem kell mesterségesen felborzolni - jelentette ki az igazgató.
Arról nem próbáltunk vitatkozni Lacatusu úrral, hogy a magyarságnak mekkora dráma volt 1918, és a két világháború közti időszak elrománosító politikája. Inkább megkerestük Mikóújfalu legidősebb lakóját, a 102 éves Dobrica Gyula bácsit.
- A vallásunk görögkeleti volt, de nem tudtunk románul, mert nem voltunk románok. A község háromféle volt itt: katolikus, református és görögkeleti. Ezek voltak, én se tudom másképpen csak így. Hát itt román nem élt, csak vallásuk volt. Én románt nem tudok, hogy lett volna - emlékezett vissza.
Gyula bácsi visszaemlékezéseit az 1910-ben állított faluvégi kőkereszt felirata is igazolni látszik. A helybeli magyar temetőben valóban meglepően sok a román hangzású Duka, Lupuly, Száfta, Terza, Urszuj vagy éppen a Nyáguly családnevű sírfelirat. A község polgármestere, Nyáguly Vilmos szüleinek sírja mellet nyilatkozott a témáról.
- Drága jó édesapám, aki ebben a sírban nyugszik, ő Nyáguly Sándor volt, édesanyámnak lánykori neve pedig Urszuly Sára. Mind a kettőnek van egy ilyen romános csengése. Egy a baj: hogy az Urszulyok és nagy valószínűség szerint a Nyágulyok is örmény származásúak, örmény gyökerekre mehetünk vissza. Hogyha én most azt mondanám, hogy Nyáguly Vilmosként üzbég vagyok, akkor nem úgy kellene engem a társadalomnak elfogadnia? Nem üzbégként kellene engem a másik nemzetnek tisztelnie? Szerintem igen. Nevem hangzása ellenére büszke vagyok arra, hogy itt ezen a földön, székelynek születtem, annak neveltek - mondta.
Mikóújfalu polgármestere hevesen tiltakozik Lacatusu úr állítása ellen. Nem osztja véleményét, és kétli, hogy 1900-ban a falunak ezer román lakosa lett volna, ahogy most sincsen száz. A birtokában levő 1893-as dokumentum szerint akkor 1261 magyar, 8 román és 2 más nemzetiségű polgár élt a faluban.
- Ehelyett azon kellene gondolkodniuk közösen a politikusoknak, egyházi vezetőknek, a civil szféra képviselőinek, önkormányzatisoknak, hogy miként tudunk a fiataljainknak az érettségi diplomával párhuzamosan munkahelyet is adni, nem munkanélküli igazolványt. Azon kellene gondolkozni, hogy hogyan teremtsünk fészket a fejük fölé, hogy ha már az Isten ide teremtett minket erre a földre, s egymást meg kell tűrnünk. Tűrjük meg tisztességgel, s ne okoskodjunk, hogy ki volt itt hamarabb! - tette hozzá.
A polgármester szerint az sem elhanyagolandó történelmi tény, hogy Trianon után a magyar embereket úgy csábították az ortodox hitre, hogy a "megtérteknek" nem kellett adót fizetniük, illetve ingyen földeket kaptak. Ez a magyarázata, hogy a szemközti domboldalon fekvő ortodox temetőben annyi magyar név díszíti a kősírokat.
Nyáguly azt is sokatmondónak tartja, hogy a mai napig "olyan román nénikék, bácsikák látogatják a mikóújfalusi ortodox templomot, akik egyetlen mukkot sem tudnak románul. Ha valóban elmagyarosított románok lennének, akkor megtanulták volna nagyapjuktól, apjuktól azt a nyelvet, amelyen a pap prédikál, vagyis feltételezett anyanyelvüket."
A helybeliek szerint az ott élő románok nagy része, az elmúlt fél évszázad során telepedett oda, és egyetértésben él a magyarokkal.
- A románok kevesen vannak, csak egy pár család, melyek úgy jöttek ide. Nem is olyan rég, de ezekkel is nagyon jól vagyunk. A vallással sincs probléma - magyarázta Urszuly Sámuel.
Meg vagyunk elégedve. Román, magyar nem válogat itt nálunk Újfaluban, hogy mint szokták mondani: indiferent de nationalitate (nemzetiségtől függetlenül). Nem teszünk különbséget, szeretjük egymást. Ez így van, egyetértés van - tette hozzá Deák Endre Mikóújfaluból.
Az egyetértés híve Lacatusu úr is, de kifogásolja, hogy nem beszélnek eleget erről. Fontosnak tartaná megtudni azt is, hogy mit tartogat a Székelyföldön élő románok számára az "autonómiás" jövő. Mindazonáltal megtisztelőnek érezné, ha kiderülne róla, hogy neve - Lakatos János - csengésének alapján, ősei magyarok lehettek.
Duna TV |
